Sok devizahiteles azért került nehéz helyzetbe, mert a bankok vagy egyáltalán nem, vagy nem megfelelően tájékoztatták őket az árfolyamkockázatról. Azoknak az adósoknak, akik emiatt jogsérelmet szenvedtek, lehetőségük van a hitelszerződés érvénytelenségének bírósági megállapítására, végrehajtás esetében annak korlátozására vagy megszüntetésére. Hogy mit nyerhet ezzel? Megszabadulhat a követelés egy részétől, vagy akár még a pénzintézetet is kötelezheti a bíróság arra, hogy fizesse vissza a tisztességtelenül felszámolt összeget.

Az árfolyamkockázati tájékoztatásról

A devizahiteles szerződések jelentős esetében az ügyfelek nem kaptak megfelelő, világos és érthető tájékoztatást az árfolyamkockázatról. Az árfolyamkockázat a devizaalapú kölcsönszerződés egyik leglényegesebb eleme: a törlesztőrészlet és a visszafizetendő kölcsön összege a szerződéses deviza árfolyama alapján változhat, akár csökkenhet (ilyenkor az adósnak kevesebb összeget kell fizetnie), akár növekedhet (ilyenkor az adósnak több összeget kell fizetnie). Ha a fogyasztónak minősülő adós úgy véli, hogy a bank nem figyelmeztette, nem kellőképpen figyelmeztette a lehetséges árfolyamkockázatra, vagy ezeket a rendelkezéseket nem volt tényleges lehetősége megismerni, akkor akár bírósági úton is kérheti a szerződés érvénytelenné nyilvánítását.

A Kúria és az Európai Unió Bírósága több ítéletében kimondta, hogy a pénzintézetek kötelesek világosan és érthetően tájékoztatni ügyfeleiket az árfolyamkockázatról; ha ez nem történik meg, akkor tisztességtelen áthárítani a fogyasztóra az árfolyamkockázatot. Annak megállapítására, hogy mi minősül megfelelő árfolyamkockázati tájékoztatásnak, a legtöbb esetben ehhez értő jogi szakértő, ügyvéd bevonását teszi szükségessé. Amennyiben tehát nem kapott megfelelő tájékoztatást, a szerződés részben vagy akár egészében érvénytelen lehet.

Sok esetben a banki ügyintézés menete volt az, ami ténylegesen gátját okozta annak, hogy az adós a kölcsönszerződés egyes rendelkezéseit, így az árfolyamkockázati tájékoztatást megismerje: a bankok ugyanis sok esetben próbálták ,,gyorsan” elintézni ezeket a szerződéskötéseket, ezért az adósnak nem volt tényleges lehetősége arra, hogy a teljes szerződést átolvassa, áttanulmányozza, és az árfolyamkockázat mibenlétét megismerje.

Fontos azonban leszögezni, hogy nem csak az árfolyamkockázati tájékoztatás hiányossága miatt lehet a szerződés érvénytelen, ugyanis sok más érvénytelenségi ok felmerülhet (például egyoldalú szerződésmódosítás) egy adott kölcsönszerződés vonatkozásában, melyek mindegyike alapos jogi vizsgálatot igényel.

A szerződés érvénytelenségének bírósági megállapítása

A bírósági eljárást megelőzően érdemes peren kívül egyezkedést folytatni a pénzintézettel, hiszen az esetek egy részében a pénzintézetek hajlandóak engedni, akár a tartozás összegéből, akár más fizetési könnyítést alkalmazhatnak, melyek a meglévő pénzügyi terheket csökkenthetik. Ha azonban nem sikerül peren kívül egyezségre jutni, úgy célszerű bírósági eljárást kezdeményezni.

A bírósági eljárásban a devizahitel-károsultak kérhetik a szerződés egyes rendelkezéseinek semmissé nyilvánítását, ami csökkentheti a visszafizetendő tartozás összegét, sőt, akár a tisztességtelenül felszámolt összeg adós részére történő megtérítésére is sor kerülhet. Fontos, hogy az adósok megfelelő jogi képviselettel és pénzügyi szakértői véleményekkel támasszák alá keresetüket, különös tekintettel arra, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítása mellett szükséges az érvénytelenség jogkövetkezményének levonását is kérni, azaz az adósnak teljes egész kimutatással kell a bíróságra a keresetét benyújtania, amelyben levezeti, hogy miként csökken a pénzintézet követelése, vagy éppen az adós részére mekkora összeget kell visszafizetni.

Nem akadálya az igényérvényesítésnek az sem, ha már az adós kifizette a kölcsönszerződésből eredő tartozását: ilyenkor az érvénytelenség jogkövetkezményeit az elévülés keretein belül lehet alkalmazni, és az adósnak így arra van lehetősége, hogy a pénzintézettől a tisztességtelenül felszámított összegeket visszakövetelje.

Végrehajtási eljárásban

Sok devizahiteles szembesült azzal, hogy a pénzintézet a nemfizetés miatt végrehajtási eljárást indított ellene. Ilyen esetben is van azonban lehetőség a végrehajtás korlátozására vagy megszüntetésére.  

A 2018. után indult végrehajtási perekben a bíróság közvetlenül már nem vizsgálhatja a szerződés érvénytelenségét, azonban ekkor is el lehet érni a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását. Az új Polgári Perrendtartás ugyanis lehetővé teszi a végrehajtás felfüggesztését a per jogerős elbírálásáig akkor, ha a per tárgya a végrehajtás alapjául szolgáló követelés vagy jogviszony, majd pedig a per eredményétől függően a végrehajtást foganatosító bíróságnak van lehetősége a végrehajtási törvény alapján indult nemperes eljárásban megszüntetni, illetve korlátozni a végrehajtási jogot.

Ez akkor válhat igazán célszerűvé, amikor a végrehajtás során az adós nagyértékű ingóságainak (például gépjárművének), vagy ingatlanának árverésére kerül sor, hiszen ezáltal a végrehajtást a bíróság felfüggeszti a per jogerős elbírálásáig, ezzel pedig meg lehet akadályozni az ingatlan árverését.

Összegzés

A devizahitelesek számára a szerződés bírósági úton történő érvénytelenné nyilvánításával és a végrehajtási per lehetőséget kínálhat arra, hogy csökkentsék tartozásukat vagy megakadályozzák az ingatlanjuk elvesztését. Mivel ezek a jogi eljárások bonyolultak, érdemes szakértő jogi segítséget kérni a sikeres védekezés érdekében.

Jelen cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, ugyanakkor bármilyen felmerülő kérdésre szívesen válaszolok.